A biztonsági öv az autó utasait hivatott védeni azok autóülésben való rögzítésével hirtelen fékezésnél vagy ütközésnél: öv használata nélkül a tehetetlenség miatt az utasok fékezés vagy ütközés hatására kirepülhetnek az ülésekből, ami súlyos, akár halálos sérülésekkel is járhat.

wikipédia

A három pontos biztonsági öv egyszerű találmány, lényegben nem más, mint a medencénél keresztirányban, valamint a felső testrész előtt harántirányban áthaladó öv, mely gyorsan és praktikusan rögzíthető. A Volvo korai vizsgálatai alapján 50-60%-kal csökkenti a közúti balesetek során a személyi sérülések és halálesetek kockázatát, becslések szerint feltalálása óta több, mint egymillió ember életét mentette meg.

Használatához nem is kell mást tenni, mint a gépkocsiba való beszállás után egy könnyed mozdulattal bekapcsolni. Funkciója egyszerű: az autóban utazók életének védelme, ennek ellenére, vagyis éppen ezért a ’70-es évek közepétől nemzetközi egyezmények és a legtöbb ország törvényei is kötelezik az autógyárakat az új gépjárművek biztonsági övvel való ellátására, illetve a sofőrőket és utasokat azok használatára.

Micsoda?? Felháborító! Az állam beleszól az állampolgárok életébe.

A feltaláló Nils Bohlin talán nem is sejtette, milyen kegyetlen eszközt ad a sunyi illiberális hatalom kezébe a nép szabadságának korlátozására. A múltszázadi, rothadó konzervatívok(?) kötelezik az embereket, hogy felelősséget válljanak saját és környezetük életéért. Persze nem merő emberbaráti szeretetből: az állam és a társadalom számára is óriási veszteséggel járna az egyébként életképes (munkaképes) lakosság értelmetlen és könnyen elkerülhető, mondhatni felesleges halálozása.

És ez a pöffeszkedő, emberek életét megrontó állam hány és hány hasonló biztosági öv használatát tette kötelezővé évezredek során? Hány írott és iratlan szabály, piros vonal született meg a társadalom tapasztalatai, az értelmiség gondolatai vagy éppen az istenadta természeti törvények alapján? Tényleg olyan szörnyű az, ha az állam felelősséget érez állampolgárai iránt, és nem engedi, hogy azok felelőtlenül döntsenek? Ha kötelezi a szülőket, hogy jó példával járjanak elő gyerekeik előtt és kapcsolják be a biztonsági öveket?

Persze van a biztonsági öveknek árnyoldala is. Kényelmetlenek. Nem menők. Illiberálisak.

Való igaz, gyakran tehernek érezzük az övek becsatolását, a szabályok betartását, az ódivatú társadalmi normákhoz való alkalmazkodást. És a mindennapokban gyakran csak ennyi látszik belőle, de ha ne adj’ Isten valami szörnyűség történik, és hirtelen fékezésnél vagy ütközésnél a tehetetlenség miatt az utasok kirepülnek az ülésekből, akkor bizony jó, ha ott van az a fránya, avitt, kényelmetlen biztonsági öv.

Kedves liberális jogvédő barátaim!

Mikor jön el végre az az áldott nap, amikor tömegével fogtok küzdeni az illiberáis biztonsági övek használata ellen? Ó várj csak, már el is jött?

Megosztás a facebookon

Két nagyobb témára tudnám osztani az ellenérzéseimet a liberális gondolkodással. Az egyik a felelősség. Miért is olyan kényelmes liberálisnak lenni? Miért olyan vonzó egy "értelmiségi" ember számára?

Egyszerű, mert mindenfajta felelősség alól felment, amit az embertársaid iránt érezned kéne. 

De milyen jól hangzik, nem? A teljes szabadság, mindenki azt csinálhatja amit akar. Hát nem ez minden normális ember álma? 

De mi van ennek a hátterébe? Ne higgyük azt, hogy egy liberális annyira törődik másokkal, mások szabadságával, jogaival. Nem. Egyszerűen nem akar felelősséget érezni az embertársai iránt. Nincs felelősség, mert az ő döntése. És én nem szólhatok bele, mivel akkor korlátoznám a szabadságába. Milyen kényelmes, nem? És milyen gonoszak a keresztények, mert törődni akarnak másokkal is. Korlátozni akarják mások szabadságát, borzalmas. Visszataszító és megvetendő. 

De hol itt a probléma? Ott, hogy én felelősséget érzek minden embertársam iránt. Én azt gondolom, hogy nem egymás mellet élő emberek vagyunk, hanem egy közösség, egy társadalom. És egy közösségbe, egy társadalomba nem csak saját magukért vagyunk felelősek, hanem a környezetünkbe élőkért.

Akármilyen hihetetlennek hangzik most oda tartunk. Oda tartunk, hogy mindenfajta felelősséget el akarunk törölni mások iránt.

Két liberális megy az utcán, amikor meglátnak egy haldokló embert. Az ember szájából ömlik a vér, nem tud beszélni. Meglátja a liberálisokat és elkezd nekik integetni. Az egyik liberális megszólal:

    - Nem kéne segítenünk neki?

    - Micsoda? Dehogy. Hát mi van ha nem akarja, hogy segítsünk. Nem korlátozhatjuk a szabadságában. Amíg nem kéri a segítségünket nem szabad segítenünk.

    - De hát nem is tud beszélni.

    - Pontosan, ezért nem tudhatjuk, hogy mit akar. Szóval hagynunk kell, nehogy megsértsük a szabadságához való jogát.

Egy állam - szerintem joggal - felelősséget érez és vállal is az állampolgárai iránt. Ennek kapcsán szabályokkal és tanácsokkal látja el állampolgárait. De ez teljességgel szembemegy a liberális gondolkodással. Ezt nem lehet. A liberálisok azt akarják, hogy az állam ne legyen más mint egy szolgáltató. Egy cég, aki az adódért cserébe szolgáltatásokat kínál, és az ember oda költözik ahol a legjobb az ár/megkapott szolgáltatások minőségének aránya. És egy szolgáltató ne szóljon bele az életembe.

Mi a legnagyobb különbség egy liberális és egy keresztény között? Az, hogy a keresztény ember törődik és törődni akar az emberekkel. Ha valakinek van egy problémája, például homoszexuális, azt a kereszténység elfogadja és megpróbál mindenbe segíteni neki. A liberális gondolkodás ezzel szemben egyszerűbb megoldást választ. Nagy törődést és elfogadást színlelve elküldik az embert azzal, hogy te teljesen normális vagy, mi elfogadunk, neked nincs problémád. Így nem kell törődni velük. Mivel ha a problémára azt mondjuk, hogy normális, akkor nem kell tenni semmit a megoldásának érdekébe. Milyen egyszerű, nem?

 

So it goes.

Megosztás a facebookon

Csalódottság. Ez az első szó ami eszembe jut a most kialakult helyzetről. Mind a pártok mind a kormány mind az emberek totálisan el vannak tévedve. Szomorú, hogy egy ilyen problémából belpolitikai kérdést csináltunk.

Ez nem politikai kérdés. Vagyis nem kéne annak lennie.

De a probléma valós. Ezt a kormány teljesen jól látja. Viszont sok emberben nem tudatosul, hogy mekkora veszély fenyegeti a kényelmes kis életét. A "modern" európai létformát. Viszont a problémára adott reakciók szinte egytől egyik elképesztően primitívek, átgondolatlanok és egyenesen veszélyesek is. Mindenki csak szélsőségekben tud gondolkodni.

 

Elsőként vegyük a kormány reakcióját:

Azt szögezzük le, hogy a kormány volt aki elsőként napirendre hozta a problémát. Addig senki az égvilágon nem beszélt Magyarországon a menekültkérdésről. Miért? Jó kérdés, nem tudom. Kezdődött a nemzeti konzultációval. Nagyon sokan bírálják a nemzeti konzultációt, de ez a kormány talán az első aki legalább valamilyen formába megpróbálja bevonni a polgárokat a döntéshozásba. Persze az már kérdéses, hogy mit kezdenének ha az eredmény mást mutatna mint amit akarnak. Az is tény, hogy a kérdések félrevezetőek, uszítóak voltak. Ezek után jöttek a plakátok. A véleményem vegyes. A legtöbb plakát számomra semmifajta uszítást, vagy rosszindulatot nem sugároz. Az hogy aki Magyarországra jön tartsa tiszteletben a kultúránkat, ebbe mi az uszító? Semmi. Ez a számomra nem igazán kedvelt liberalizmus egyik alappillére. Viszont az a plakát, amin az szerepel, hogy nem vehetik el a magyarok munkáját az nekem se tetszett. Erről már lehet beszélni, hogy milyen üzenetet hordoz ez, egy olyan ember számára aki menekültként érkezik. Ez tényleg azt sugallhatja, hogy itt bizony nem látunk szívesen, tűnj el, itt nem kapsz munkát. És végül jött a kerítés ötlete. Nem szép, de szükséges lépés. Hogy miért majd lejjebb.

 

A "baloldali ellenzék" és az általam nagyon kedvelt "független" sajtóorgánumok:

Jó néhány évvel ezelőtt felvetődött a kettős állampolgárság kérdése. Hogy a határainkon kívülre szorult magyar emberek is valamilyen módon Magyarországhoz tartozhassanak. Ennek keretében az általam mélyen tisztelt médiafelületek (origo, index, 444, hvg, stb.) és a ma nagy menekültbarát baloldaliak egy hatalmas negatív kampányba kezdtek. A kettős állampolgárság ellen. Jött a huszonhárommillió román munkavállaló-zás, az akkori kormánypárt még azt is kiszámolta nekünk, hogy mennyibe kerülne fejenként a kettős állampolgárok "költsége".

Ezekről bővebben: Itt.

Ezek után ma, ugyanezek az emberek befogadnának mindenkit. No komment.

 

Végül pedig a közemberek, azaz az én ismerősi körömbe lévők reakciója:

Vegyes. Vannak akik azzal elintézik az egészet, hogy úgyse Magyarországra akarnak jönni, úgyis továbbállnak. Csak ez sajnos nem így működik. A legtöbb menekült és a magyar polgárok sincsenek tisztába az eu-s szabályozással. Egy menekültnek abban az országba kell maradnia amelyik elbírálta a menekültkérelmét. Szóval hiába mennek tovább Németországba onnan szépen vissza fogják küldeni hozzánk. Sokan hatalmas felháborodásuknak adtak hangot, hogy a kormány gyűlöletpropagandát folytat. Ami nem teljesen alaptalan. Mások pedig kicsit túlfűtött nacionalizmussal, elküldenének mindenkit és senkit se engednének az országba. De a legtöbben sajnos csak a lényeget hagyták figyelmen kívül. Elkezdtek ellenkampányt indítani, letépkedni a kormány plakátjait, interneten hirdetni, hogy ők is vagy ismerősük elveszi külföldön az ő munkájukat vagy külföldiként a magyarokét. Csak magukkal a menekültekkel nem foglalkoztak. Ők kit érdekelnek, a lényeg hogy lehet valami ellen kiállni és megmutatni hogy mi kemények vagyunk. Szomorú.

Most pedig az én véleményem:

A menekültkérdés igenis nagy probléma ez nem kérdés. Nap mint nap több ezer ember indul Európa felé. Megállíthatatlanul. Ennyi ember befogadására Európa sem társadalmilag sem pedig gazdaságilag nem képes. Ha meg akarjuk tartani a jelenlegi életszínvonalunkat, kultúránkat, szokásainkat. Ez tény. Ezek a menekültek egy teljesen más kultúrából érkeznek. Ahogy a német példa mutatja integrálhatóak a társadalomba. De csak kis mennyiségbe. Ennyi embert lehetetlen. Ha mindenkit befogadnánk az lehetséges, hogy az európai kultúra végét jelentené. Totális káoszt okozna. És nem azért mert a menekültek rossz emberek lennének. Egyszerűen azért, mert két ennyire eltérő kultúrát nem lehet problémák nélkül vegyíteni. De az az állítás sem igaz, hogy ingyenélők, nem dolgoznak, segélyen élnek és csak bűnöznek. Sok bevándorlóval találkoztam mostanság, velük járok nyelvkurzusra,és az a tapasztalatom, hogy dolgozni akarnak, dolgoznak és betartják a törvényeket, integrálódnak. Az az érzésem hogy ha nem is európát de Magyarországot ők menthetik meg. Sokkal erkölcsösebbek hithűek de elfogadják hogy itt sok a keresztény is. Nem akarnak kívülállók lenni. Megfelelő szabályozással és befogadással sokkal magyarabb magyarok lesznek belőlük mint sok Magyarországon élő...     Az integrálás nem azt jelenti, hogy adják fel a kultúrájukat, szokásaikat, hanem hogy fogadják el a miénket. Viszont ekkora mennyiségű embert egyszerűen lehetetlen integrálni. Megismertetni a szabályokkal, törvényekkel, megtanítani a nyelvet és még munkát is adni nekik. Ha meg ezt nem tudjuk megtenni akkor viszont tényleg jön a káosz. Bűnözés, összetűzések, és az állampolgárokba felgyülemlő gyűlölet. És mi van ha befogadjuk mindet, mi lesz akkor? Megoldódik a probléma?. Nem. Mi van azokkal akiknek nincs pénzük, hogy megfizessék az embercsempészeket? Ők nem fontosak? 

Háborúk vannak. Mi is történt? A gyarmatosítások idején megérkeztek az európaiak fegyverekkel és elfoglalták ezeket az országokat. Katonai megszállás alatt tartották. Minden értékes nyersanyagot az anyaországba importálták. Aztán mikor ezek az országok elnyerték a függetlenségüket mi történt? A katonákat kivonták és maguk mögött hagytak egy kizsákmányolt országot ahol nincsen közigazgatás nincs vezető nincs senki aki értene a vezetéshez. Hát az szerzi meg a hatalmat aki épp a legerősebb. Ez megy azóta is, ez a gyarmatosítók öröksége. Vallási csoportok katonai milíciák harcolnak egymás ellen. És hogy mivel? Mivel a szuperhatalmak már egy ideje nem háborúznak közvetlenül, viszont rendkívül sok hadianyagot felhalmoztak a hidegháború alatt. Kár lenne ezeket nem felhasználni, nem? A vietnami és az iraki háború után már nem volt könnyű rávenni az amerikaiakat hogy elfogadják hogy amerikai katonák harcoljanak idegen országokba. Így mi történt? Kadhafi ellen is a felkelőket töménytelen mennyiségű hadianyaggal látták el, akik erre elkezdték lemészárolni a keresztényeket... a mai napig háború van ott, ahogy az Iszlám államot is ők fegyverezték fel, hogy legyőzzék az Al-Khaidát.

Mit kéne tenni? Nem tudom. Viszont azt tudom, hogy több 100 millió ember él ezekbe a háborús övezetekbe, azzal, hogy befogadunk néhány 100 ezret nem oldjuk meg a problémát. A háborúkat kell megállítani. Ez hogyan kezdődik, mondjuk talán nem kéne nekik hadianyagot szállítani...

So it goes.

Megosztás a facebookon